Miserend

Vasárnap: 9.30 óra

Liturgikus naptár

2021.07.25 - Vasárnap

   9:30 Ünnepi szentmise  +Szülők és családtagok

Legfrissebb híreink


A hagyomány kortárs ügy

A hagyomány kortárs ügy

Szent Mihály Templom

Milyen az, amikor a kortárs építészet egy gótikus templom belső terét formálja? Milyen az, amikor a múlt ereklyéi egy kőoltárban látható módon kapnak helyet? Interjú Lenzsér Péter Ybl-díjas építésszel.


Andrássy Péter temetési miséje

Andrássy Péter temetési miséje

Szent Mihály Templom

Mi viszont a mennynek vagyunk polgárai. Onnét várjuk üdvözítőnket, az Úr Jézus Krisztust, aki a mi nyomorult testünket az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. (Fil 3,20-21)


Történet, leírás

Sopron mai településének legrégibb része a Szent Mihály domb körül helyezkedett el. Itt már régebben is állhatott szentély, amelynek helyére épült a mai templom tornya és hajója, amikor Sopron Szabad Királyi Város lett. Mindezeket a Kegyúr építtette. A templom első írásos említése 1278 és ettől az évtől kezdve a városplébánosok névsora is ismert. 1450-től kezdve hozzáépítették a kereszthajót és a szentélyt. A templom mai nagyságában 1484-ben készült el teljesen. Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. A Szent Mihály templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás templom után az ország legjelentősebb gótikus alkotása.
A torony többször is át lett építve, utoljára 1979-83-ig. Kövei Burgenlandból Szentmargitbányáról származnak.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. 1608-ban a protestánsok teljesen lefoglalták és ettől kezdve 1674-ig egyedül használták. Ezután visszakapta a Városplébánia.
Mátyás király idejében 20 oltára lehetett (céh oltárok). Ezeknek felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. Későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. Ezt a berendezést 1864-ben eladták, valamint az itt eltemetett előkelők barokk síremlékeit a városi múzeumnak adták át. A ma is meglévő neogótikus berendezést id. Stornó Ferenc tervei alapján készítették.

A Mátyás korabeli gótika művészi alkotásainak egyetlen maradványa az a fafaragású Szűz Mária szobor, amely sok viszontagság után a bécsi Pázmáneumból került vissza Simor János hercegprímás közbenjárására 1868-ban.
(Jelenleg – a templombelső felújításáig – a látogatók számára megközelíthetetlen helyen őrzik, ha csak éppen nem valamely kiállításon szerepel.) Ugyancsak kiállításon szerepel a régi főoltárkép, Altomonte Bertalan: Magyarok Nagyasszonya harcba vezeti Szent Mihályt a törökök ellen. Simor János hercegprímás, bíboros ajándéka a mennyezeten függő nagyméretű feszület, melyet id. Stornó Ferenc foglalt díszes neogótikus keretbe.
A templom bal oldali mellékhajójában található a Keresztelő Szent János templom régi oltárképe, valamint régi síremlékek, a Pejachevich grófok gótikus keretbe foglalt sírkőrészlete, Primes György városplébános és egy gróf feliratos sírköve.
Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata és annak zárókövei, valamint a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámia padló egyedül itt található az országban.
A templom középkori műkincsei az Egyházművészeti Gyűjteményben találhatók. Művészi értékű a főhajó közepén lévő 17. században készült csillár, rajta Szent Mihály és a tizenkét apostol.
A templom orgonáját, Papp Kálmán városplébános megbízásából, 1944-ben a Rieger orgonagyár készítette.
1946. június 16-án, ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Isten szolgája Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost Papp Kálmánt. Ennek állít emléket a jobb oldali mellékhajó Szent Péter oltáránál lévő márványtábla.
A templom külső restaurálása 1980-1998-ig tartott, belső restaurálása napjainkban is folyamatban van.
A templom mellett a régi Szent Mihály temető helyezkedik el, amely már a római korban is és a középkorban is temető volt, fallal körülvéve. Miután bővíteni nem lehetett, az ott található csontokat a 13. században csontháznak (ossariumnak) épített Szent Jakab kápolnában helyezték el. A templom kertben áll az ifj. Stornó Ferenc által 1892-ben készített neogótikus keresztút.

A soproni főesperesség kialakulásáról nem sokat tudunk. Sopron megyének azt a részét foglalta magában, amely a Fertő-tó nyugati oldalától az országhatárig terjedt. Trianon előtt a kismartoni járástól a nagymartoni járásig, illetve a soproni járás északi részét foglalta magában.
Az Árpád-korban soproni főesperesség területén kevés plébánia állhatott. Viszont plébániák létesítéséről már Szent István király rendelkezik II. törvénykönyvének 1. fejezetében. Nemcsak a soproni főesperesség, hanem a SZENT MIHÁLY tiszteletére épült plébánia eredete is Szent István idejére tehető. Szent István az általa alapított veszprémi és erdélyi püspökséget Szent Mihály oltalmába ajánlotta. Feltételezhető, hogy a SOPRONI PLÉBÁNIA első hívei csupán a szent király példáját követték. De miért épült a külvárosban, és nem a történelmi belvárosban? A külvárosban szerény létszámú „falu” épülhetett, amely a királyi várral közvetlen szomszédságban volt, ami kiemelte jelentőségét. A várak területén ebben az időben amúgy sem épültek plébániatemplomok. A mai Szent Mihály templom építése a 14. századra tehető. Ebből arra következtethetünk, hogy a Szent István korabeli templom vályogból és fából készülhetett, mint abban az időben másutt is. Szent László rendeletet hozott arról, hogy a romló, enyészetnek induló szentélyeket a megyéspüspökök kötelessége újjáépíteni maradandóbb anyagból. Ezek a kőből épült templomok maradandónak bizonyultak. Ilyen a Szent Mihály templom is. Az első szentélyről és az itt szolgálatot teljesítő lelkipásztorokról, 1278-ig, jelen ismereteink szerint nincsen tudomásunk. A plébánosok névsora 1278-tól ismert.

A templomatyai tisztséget mindig világi személy látta el. AZ ELSő TEMLOMATYA EMLÍTÉSÉVEL 1453-ban találkozunk. Mindig a kegyúr, esetünkben a városi tanács nevezte ki. Az istentiszteleteken kívül, minden ami vagyoni vonatkozású teher ill. tevékenység volt, ő viselte a felelősséget, ezzel a plébános válláról súlyos terheket vett le.

A Szent Mihály templom és temető úgy volt kiépítve, hogy háború, vagy ellenséges támadás esetén a lakosság védelmét is szolgálta. A temetőt kőfal vette körül, a templomnak vastag és erős falaiba lőréseket vágtak, a zömök torony középső szakaszán pilléres körfolyosó található, ahonnan a támadókkal szemben védekezni lehetett. A torony tetején is található ilyen körfolyosó, itt a toronyőr teljesített szolgálatot. Különösen addig volt fontos, amíg a Tűztorony felső reneszánsz része meg nem épült. (15. század !)

Kiemelkedő események a Szent Mihály templomban a 20-21 században:
1946. június 16-án Papp Kálmán püspökké szentelése, aki az 1945-ben vértanúságot szenvedett Boldog APOR VILMOS püspöki székét foglalta el. A szentelést Isten szolgája Mindszenty József bíboros végezte, az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán jelenlétében.
1971 februárjában meghal BÁN JÁNOS korábbi városplébános, egyháztörténész, innen indul utolsó útjára.
1984-ben 500 éves a templom. (Magyar, német, horvát nyelvű püspöki mise)
1994 augusztusában a templom vendége 2 nappal és egy éjszaka a fatimai kegyszobor másolata. (kb. 10 ezer hívő zarándokol ide).
2000 szeptemberében 80 éves korában meghal RASZTOVITS FERENC kanonok-karnagy, aki 43 éven keresztül szolgálja az egyházi éneket és zenét. A Szent Mihály templomból kísérjük utolsó útjára.
2002 januárjában püspöki szentmise keretében megemlékezés PÓDA ENDRE városplébános halálának 100. évfordulójáról.
2006 szeptemberében a templom belső oldalfalára emléktábla kerül PAPP KÁLMÁN korábbi városplébános, gy?ri megyéspüspökké szentelésének emlékére.
2013-ban a templomból indul utolsó útjára a soproni születéső DR. HETÉNY JÁNOS a Szent Margit Plébánia korábbi plébánosa, több könyv és kiadvány szerzője, főként a vallási néprajz területén.
Ugyanebben az évben innen indul utolsó útjára Balics István és Sebestyén László a Képviselő Testület tagjai több évtizeden keresztül, valamint Salfer Mihály temetési kántor-orgonista, testületi tag.
2014. január 24.- én meghal SZEKENDY TAMÁS (1961) a kivételes képességű orgona. zongora és csembalóművész, a templom kiváló orgonistája. Requiem január 31.-én.
2013-2014, megújulnak az üvegablakok, Balogh Eszter üvegművész restaurálásával. (Tervezte, id. Stornó Ferenc 1862-ben, festette Wilfing József 1863-ban).
2014. június 29-én tartja GYÉMÁNTMISÉJÉT a soproni születésű FRIEDL MIHÁLY atya, aki itt tölti szolgálattal nyugdíjas éveit. Ebben a templomban szentelte pappá Papp Kálmán megyéspüspök 1954-ben.
2014. szeptember 28.-án több évtizedes hallgatás után újra megszólal a templom nagyharangja.
2014. október 1. Az utolsó felszentelés (1864) 150. évfordulója. Ünnepi szentmise Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, a város papsága és a hívek jelenlétében.
2015. június 21-én Dr. REISNER FERENC hegykői plébános ezüstmiséje. Itt szentelte pappá Dr. Pataky Kornél győri megyéspüspök 1990-ben.

Képek

felejtem ami mögöttem van, s az előttem levő után rugaszkodom  

Fontos Linkek