A megyéspüspök szentbeszédének elején elmondta, hogy az embert folyamatosan foglalkoztatja a világ, szeretné megismerni az élet titkát, éppen ezért tudósok kutatják az élet eredetét. Továbbá azt is kutatják, hogy vannak-e hozzánk hasonló, vagy tőlünk különböző élőlények a világban, a kozmoszban. Az Egyház hirdeti, hogy a materiális, földi világon túl is vannak létezők - mindenekelőtt Isten, az egész anyagvilág Teremtője - és vannak olyan szellemi lények, akik szintén Isten teremtményei mint mi, emberek, azonban nem rendelkeznek emberi testtel. Sokan kétkedve fogadják az ő létezésüket, nem akarnak hinni a szellemi világ létezésében. Furcsa ez a magatartás, mert vannak, akik hisznek az ufókban, a földöntúli lényekben, de Isten és az angyalok létezését elutasítják.
Lehet-e személyes tapasztalata az embernek a szellemi világ létezőiről? – tette fel a kérdést Püspök atya. A Szentírásból egyértelműen tudjuk, hogy Isten nem a teremtett világ része, hanem a világ Teremtője, aki materiálisan nem kötődik ehhez a világhoz. Azt is tudjuk, hogy léteznek angyalok, akik Isten üdvözítő tevékenységét hivatottak szolgálni - közvetítők Isten és az ember között. Azonban csak néhány angyal nevét ismerjük, legfőképpen Gáborét, Mihályét, Rafaelét, akik az üdvösségtörténetnek egy-egy jelentős eseményéhez kapcsolódnak – mutatott rá a főpásztor. Az angyalok tehát Isten küldöttjei az emberekhez, szeretetének hírnökei, akik állandóan látják Istent. Vagyis szolgálják Isten üdvözítő tervét, miként szolgálták Krisztus földi művét is. Szolgálják az Egyház művét Krisztustól az idő beteljesedéséig, és segítik az egyes ember üdvösségének művét egészen a születéstől a halálig. Őket nevezzük őrzőangyaloknak – magyarázta. Őrzőangyalaink, akik segítenek minket a földi életben, hogy Isten útján megmaradjunk és Isten szeretetét felismerve, kövessük azt.
- Az ember is azt a feladatot kapta, amit az angyalok, hogy szolgálja Isten üdvözítő tervét. „Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28). Minden embernek ez a küldetés jutott: nem azt várni, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgálja embertársait. A mai ember pedig nem szívesen szolgál. Munkáját is robotnak tartja, nem hivatásból és szeretetből végzi azt. - Csak az a szolgálat, amit szeretetből végzünk, szolgálja egyéni boldogságunkat és szeretteinkét is – mutatott rá a szentmise szónoka. A szeretetnek a természetéhez tartozik, hogy valamit tegyen a másikért. A lényegéhez tartozik a szolgálat és nem kétséges, hogy a legnagyobb áldozatokat is kész meghozni a szeretett személyért. „Krisztus szeretete ugyanis sürget minket” (2Kor 5,14), mert ebben a világban, amelyben élünk, háború dúl.
- Ne engedjünk korunk egoista kísértésének! Hát őrzője vagyok én a testvéremnek (Ter 4,9)? Ez a Káin-i gondolat ott kísért a mindennapjainkban. Igen, őrzője vagyok testvéremnek! Olyan korban élünk, amikor az ideológiai-szellemi harc nagyon hangos és mi hívő emberek nem hallgathatunk! Ebben segítségünkre vannak az angyalok, akik állandóan látják Istent és segítségünkre van Szent Mihály a mennyei seregek vezére, aki számtalan esetben megmutatta, hogy Isten ügyét győzelemre lehet vinni. Isten hív bennünket, hogy kövessük az angyalok példáját, küzdjünk Isten országának napról-napra egyre láthatóbb megvalósításáért és legyünk angyalokká, kerülve a rosszat, kiirtva életünkből a bűnt – zárta homíliáját Veres András megyéspüspök.
A szentmise végén Veres András megyéspüspök Radovics Krisztina Munkácsy-díjas faszobrász-restaurátor művésznek a Szent Mihály-templom középkori Madonna-szobrának helyreállításáért végzett kivételes munkájának elismeréséül a Szent Mihály-emlékérem, díj arany fokozatát adományozta.
Az ünnepi szentmisén elhangzott Mattheo Asola II. négyszólamú miséje, valamint gregorián tételek a Collegium Musicum Jaurinense zenei szolgálatában.
Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)
Fotó: Wölfinger Béla
