A hagyomány kortárs ügy

2021.07.07 | Milyen az, amikor a kortárs építészet egy gótikus templom belső terét formálja? Milyen az, amikor a múlt ereklyéi egy kőoltárban látható módon kapnak helyet? Interjú Lenzsér Péter Ybl-díjas építésszel.

Szent Mihály Templom

A felújított soproni Szent Mihály-templom oltárát és keresztelőmedencéjét Lenzsér Péter Ybl-díjas építész tervezte, akit a feleségével közösen megvalósított alkotásairól, illetve a kortárs építészet és a hagyomány kapcsolatáról kérdeztem.

–  A szembemiséző oltár modern, mégis illeszkedik a gótikus templom berendezéséhez. Ez hogy lehet?

–  Ez kezdettől fogva tervezői alapállás volt. Minden újonnan bekerülő műalkotás kortárs kell hogy legyen, ugyanakkor fontos, hogy a meglévő elemekkel harmonizáljon. Szemléletünk szerint az oltár nem lehetett más, mint egy elmozdíthatatlan, a talajjal összeépített kőtömb. Ugyanakkor az új oltár több szállal kötődik a környezetéhez. Abból a szentmargitbányai kőből faragták, mint amiből a templom is épült, az oltár kőlapját tartó tömbök közötti nyílás pedig gótikus ablakként értelmezhető.

–  Miben hasonlít a szembeoltár és a felolvasást szolgáló ambó?

–  A két „berendezési tárgy” összetartozik. A II. Vatikáni Zsinat irányelve szerint az ige liturgiája ugyanolyan fontos, mint az Eucharisztiáé. Egyszerűen fogalmazva az oltárnak és az ambónak egy szinten kell állnia. Véleményem szerint ez egyszerre jelent szellemi és geometriai síkot is. Mindkettő mészkőből készült, és itt is megjelenik formaként a két visszametszett tömb. Ez értelmezhető úgy is, mint két könyv: Ószövetség és Újszövetség. Ez esetben a vízszintes összekötő rúd maga Jézus.

–  Az oltárba épített ereklyetartókat a felesége tervezte. Miből állt a közös munka?

–  Folyamatosan kísérleteztünk az anyagokkal, szerkezetekkel. Legszemléletesebb példája ennek az oltár. Az általános gyakorlat szerint az oltárokba két ereklyét süllyesztenek. Itt a megbízó azt szerette volna, hogy a relikviák látható módon jelenjenek meg. A végeredmény olyan, mintha az oltár formálása a két ereklye befogadására tett gesztus lett volna. Apor Vilmos és Meszlényi Zoltán püspök vértanúk ereklyéi jelentőségüket tekintve nagyok, fizikai méretüket tekintve azonban kicsik. Emiatt a feleségem olyan ereklyetartókat tervezett, melyek a bennfoglaláson túl a kiemelés feladatát is ellátják. Kortárs geometrikus formákkal, pálmaleveleket idéző háttérfelületekkel operált. Feleségemnek, Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésznek nem ez volt az első egyházi megbízása. Műhelyéből került ki például az idei Eucharisztikus Világkongresszus nagy, ún. „kettős” monstranciája is.

–  Mit tart a közös alkotómunka szerepéről a házasságban?

–  Az alkotási folyamatnak van egy roppant fontos, izgalmas része, amire sokan nem is gondolnak: az inspirálódás. Azaz egy épület, egy tárgy nem feltétlenül akkor születik, amikor az ember a tervezőasztalánál ül vagy a műhelypadnál csiszol. Azt gondolom, előbb dőlnek el a fontos dolgok, akár már a tudatalattiban. Talán nem is a konkrét feladaton gondolkodik az ember ebben az időben. Tulajdonképpen nehéz határt húzni, mikortól alkot az ember. Ebben a feltöltődési időben nagyon nem mindegy, milyen társsal él az alkotó, mennyire tudja megosztani gondolatait, mennyire inspirálódik a másik gondolataiból és közelségéből.

–  Milyen lett a templom keresztelőkútja?

–  Eddig a templomnak nem volt keresztelőmedencéje. A liturgia eredetileg a szentélyben kapott helyet, de most „előre költözött” a bejárathoz, ami önmagában is jelentős különbség. A szentség kiszolgáltatása így még szimbolikusabb, jobban kifejezi az egyházba való belépést. A medence az oldalhajó csillagboltozatos terében áll, ami egyedi miliőt kölcsönöz a keresztelésnek. A kupolán jó néhány szimbólumot fedezhetünk fel. A tető legmagasabb pontján Keresztelő Szent Jánost szimbolizáló kereszt látható. Ebből mint forrásból négy pánt, négy patak szalad le az íves felületen: a négy evangélista. A jelképes víz apró hullámokat vetve érkezik a kőmedence éléhez. Elérkezünk a forrástól a tengerig, az alfától az omegáig. E két szimbólum, Α és Ω szintén felfedezhető az ötvöstárgyon, játékosan elforgatva, halakként megjelenve. A talapzat megformálása a felette feszülő boltozat rajzolatát idézi.

–  Építészként milyen sajátosságait emelné ki a templomnak?

–  Rengetegszer mentem el mellette Sopronban járva, és mindig lenyűgözött a városban elfoglalt pozíciója, ahogy fenségesen uralja környezetét. A munka során ismerkedetem meg csodálatos arányú belső tereivel, páratlan szépségű kincstárterével és falfestményeivel. Lenyűgözően szép a középkori Madonna-szobor is. A szentély tágas, nagyvonalú tere egyfelől építészeti érték és lehetőség, másfelől a liturgiai mozgásokat is látványossá teszi.

–  Mivel tud hozzájárulni a mai építészet egy középkori templom felújításához?

–  Minden kor építészete másként állt egy megelőző kor alkotásaihoz. Nagyon szemléletesen követhető ez nyomon a soproni Szent Mihály-templom esetében. A késő középkori templom helyén egykor nagy valószínűséggel egy ennél régebbi állt. A gótika ezt egyszerűen lebontotta és helyére építette a sajátját. A barokk korban szintén átépítették a templomteret, majd az 1850-es években Stornó Ferenc historikus módon, neogót stílusban állította helyre a templom egyes részeit. Nagy változást a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései hozhattak volna, de ekkor, 1963 után Magyarország nem a templomfelújítások korát élte. Erre most érkezett el az idő, amikor nincsenek kötött stílusok, nincsenek dogmák. Ami a mai építészet lehetőségeit jelenti, az a szemlélődés, az egyedi megoldásokra való törekvés, a párbeszéd keresése, valamint a hagyomány és a korszerűség harmóniájának megteremtése.

Varga Viktor
Forrás: hitvallas.hu
A képeket ezúton is köszönjük Lenzsér Péternek.








További hírek

REMÉNY

REMÉNY

Szent Mihály Templom

A Goldmark énekegyüttes adventi koncertje a Szent Mihály templomban

Andrássy Péter temetési miséje

Andrássy Péter temetési miséje

Szent Mihály Templom

Mi viszont a mennynek vagyunk polgárai. Onnét várjuk üdvözítőnket, az Úr Jézus Krisztust, aki a mi nyomorult testünket az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. (Fil 3,20-21)

Draskovits György emlékmise

Draskovits György emlékmise

Keresztelő Szent János Templom

A Keresztelő Szent János templomban, 2021. április 25-én, ünnepélyesen emlékeztünk meg Draskovits György temetésének 370. évfordulójáról.

az Úr nem bőnös életre hívott minket, hanem szentségre

Fontos Linkek

Magyar Katolikus Egyház Győri Egyházmegye Sopron Város Szent Orsolya Gimnázium