Láthatóvá tenni a köveket

2021.06.22 | Interjú Sütő József kőszobrásszal, aki vezető szerepet töltött be a soproni Szent Mihály-templom rekonstrukciójában

Szent Mihály Templom

A soproni Szent Mihály-templom kövei fehéren ragyognak a rájuk eső napfényben a felújítás után. Mégis, milyen restaurátori munka húzódik meg a háttérben? Erről érdeklődtem Sütő József kőszobrásznál, aki vezető szerepet töltött be a templom rekonstrukciójában. Az interjúban a soproni kőfaragók emléke mellett Pygmalion és Michelangelo is megelevenedik.

– Kőszobrászként milyennek látja a templomot?

– Történelmi lenyomatnak látom. A templom magán viseli szinte valamennyi nagy művészettörténeti korszak jegyeit. A látványelemek mindenki számára jól fölismerhetők. Igaz, ezek a korok nemcsak hozzátettek, hanem sajnos jócskán el is vettek a fölhalmozódott kultúrtörténeti értékekből, mivel mindig a saját képükre formálták az épületet.

– Milyen feladatai voltak a felújításnál, milyen restaurátori munkák folytak a templomban?

– Az engedélyezési és a megvalósulási dokumentációt készítettem el, a munkálatok ideje alatt pedig kőszobrászati és restaurátori munkák felügyeletét láttam el. Az épületben fa-, festő- és kőrestaurátori munkákat végeztek. Ami az utóbbit illeti, a falak külső tisztítása, formai kiegészítése fontos feladat volt. Az eredeti felületekhez nem nyúlhattak hozzá, a templomot alapvetően a Storno korabeli állapotába kellett visszaállítani.

– Mit jelent a Storno korabeli állapot a kőrestaurálást illetően?

– Storno Ferenc az 1850-es években neogót stílusban állította helyre a templomot. Ebben az időben már másként tekintettek a kőre, mint korábban. Egészen a 19. század második feléig a követ pusztán építőanyagnak tartották, és a homlokzatot mindig lefestették. Ez a szemlélet idővel megváltozott, és Storno korában már az volt a cél, hogy a követ megmutassák a szemlélőnek.

– Van hagyománya Sopronban a kőfaragásnak?

– Igen, biztosra vehetően. A 16–17. és a 18. század eleji, főleg díszítő faragványokon megjelenik egy helyi szinten használt ív, ami nagyon is jellemzőnek mondható. A 18. századtól kezdve a szobrok egyre nívósabbá váltak, a módosabb megrendelők bécsi mesterekkel is dolgoztattak. Közéjük tartozik például Schletterer, aki a tizenhét Raphael Donner-tanítvány egyike volt, azé a Donneré, akit a barokk kor jeles osztrák szobrászaként tartunk számon. A helyi tónus ekkor már eltűnőben volt.

– Milyen előzményekkel érkezett „új munkahelyére”, a Szent Mihály-templomba?

– Ha a szakmámban eltöltött több mint 40 évre gondolok, akkor úgy hiszem, hogy némi rutinnal, nagyjából 200-300 szobor és országos jelentőségű épület restaurálása vagy rekonstruálása után. Kezdettől fogva magas művészettörténeti színvonalú munkákon volt alkalmam dolgozni, részben annak köszönhetően, hogy hosszú időn keresztül az országos műemlékvédelmi hivatalban tevékenykedtem.

– Érdekelne, mit gondol a görög mitológia alakjáról, Pygmalionról, aki beleszeretett a saját maga által készített szoborba, majd a lányalak isteni segítséggel életre kelt.

– Jártak már így többen is, de az éppen elkészült munkájával az ember mindig elfogult. Könnyű beleszeretni valós vagy vélt zsenialitásunkba. Michelangelóval is ez történt a Dávid-szobor kapcsán, hiszen sikerült megalkotnia életműve leghíresebb és egyben leggyengébb szobrát – bár meg kell hagyni, hogy még így is elég jó. Velem is többször előfordult már hasonló, majd egy-két év múlva mindig rájöttem, hogy mégsem ez volt az igazi. Valószínűleg Pygmalion is megbánta a történteket, de erről már nem szól a fáma.

– Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel – tartja a bibliai vonatkozású magyar közmondás. Saját életére vonatkoztatva egyetért ezzel a gondolattal?

– Alapvetően igen, de nehéz a velem született szarkazmusnak ellenállnom. Igyekszem megvédeni az igazamat.

Varga Viktor
Fotók: Kulcsár Géza

Forrás: Győri Egyházmegye







További hírek

A hagyomány kortárs ügy

A hagyomány kortárs ügy

Szent Mihály Templom

Milyen az, amikor a kortárs építészet egy gótikus templom belső terét formálja? Milyen az, amikor a múlt ereklyéi egy kőoltárban látható módon kapnak helyet? Interjú Lenzsér Péter Ybl-díjas építésszel.

Andrássy Péter temetési miséje

Andrássy Péter temetési miséje

Szent Mihály Templom

Mi viszont a mennynek vagyunk polgárai. Onnét várjuk üdvözítőnket, az Úr Jézus Krisztust, aki a mi nyomorult testünket az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. (Fil 3,20-21)

Draskovits György emlékmise

Draskovits György emlékmise

Keresztelő Szent János Templom

A Keresztelő Szent János templomban, 2021. április 25-én, ünnepélyesen emlékeztünk meg Draskovits György temetésének 370. évfordulójáról.

amint egykor előnyömnek tekintettem, azt Krisztusért akadálynak tartom  

Fontos Linkek

Magyar Katolikus Egyház Győri Egyházmegye Sopron Város Szent Orsolya Gimnázium