Miserend

Hétfő:            18:00

Szerda:          18:00

Csütörtök:    18:00

Péntek:          18:00

Szombat:       18:00

Vasárnap:       9:00, 19:30

AZ URNATEMETŐ NYITVATARTÁSA:

Hétfőtől - vasárnapig

8:00-tól 17:45-ig

Liturgikus naptár

2022. július 17. - 2022. július 24.

Történet, leírás

A templom leírása 

A Szent György templom Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet.

A templom története:

A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. A súlyos bűne miatt vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Schmuckenpfennig János ezért telket adományozott templomépítés céljára.

A templom építése 1393-ban kezdődött meg. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.

A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplomba, amelynek a leírások szerint nyolc oltára volt.

A 16. században az evangélikusoké lett a templom. Ebből az időből való a templom jelenlegi orgonája, melyet Johannes Woeckerl passaui orgonaépítő épített 1633-ban, és amely a világ 8. legrégibb templomi orgonája! 

1674-ben a Katolikus megújulás idején Kollonich Lipót győri püspök visszaszerezte, és a jezsuitáknak adta a templomot, akik azt barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték.

1714-re elkészült a Szent György utcai homlokzat, mely a jezsuiták római főtemplomának, az Il Gesú-nak a hatását erőteljesen tükrözi. A templomhajó keleti végén, a szentély fölött 1720-ra készült el a barokk hagymasisakos torony.

A jezsuita rend feloszlatása után 1773-ban a templomot a Társaskáptalan kapta meg. A templom tornya 1869-ben ledőlt. Az új, neoreneszánsz stílusú tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amely 1882-re épült meg.

A templomnak három harangja van, mindhárom a híres Seltenhofer harangöntőműhely alkotása. A Szent Teréz-harang 800 kg-os, a Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os, a 80 kg-os lélekharang pedig Seltenhofer Frigyesnek a városban található legrégebbi harangja, 1839-ben készült.

Homlokzat:

Az utcától három lépcsővel elválasztva nyílnak a kapuk a fal elé ugró, nyíláskeretező oszloppárokkal, fölöttük tagolt párkánnyal. A kapuzatok fölött gótikus domborműveket láthatunk, amelyek a templom építésével azonos időben, 1398 körül készültek: a jobb oldali Szent György harca a sárkánnyal-dombormű, a bal oldali Szent Margit életéből vett két jelenetet ábrázol. A két bejárat között nyíló köríves zárású, felül kagylódíszes fülkében található a Megváltó Krisztus szobra. A következő szinten elhelyezett két szoborfülkében balról Szűz Mária, jobbról Szent József alakja látható. A szobrok 1716-ban készültek. 

A gótikus templom eredeti oromvonalát az 1961-es helyreállítás alkalmával megjelölték a homlokzaton. A két párkánnyal tagolt homlokzatot timpanon zárja le

A templombelső leírása

A szentély:

A kétszakaszos szentély a nyolcszög öt oldalával zárul. A boltozat zárókövei aranyozott barokkmintásak, a boltozatokon gazdag stukkódíszítés látható. A szentély déli falában gótikus ülőfülkét láthatunk az 1427 körüli évekből. Ülőpadja alatt megújított négykaréjos kő-vakrács található. 

Főoltár:

Az 1706-ban készült eredeti főoltár megsemmisült. A mai főoltárt 1713-ban Esterházy Mihály készíttette, mely oszlopokkal, párkányokkal tagolt mozgalmas barokk építmény. Az oltárkép: Szent György vértanút ábrázolja, a hagyomány Martino Altomonte műveként tart számon 1761-ből. Az oltárkép mellett kétoldalt Loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobra látható. Az oltárépítmény középütt felmagasodik: a két lizéna és az ívesen hajló orompárkány tartja a felhők és dicsfény övezte, Krisztus-monogramot. A főoltárt 1765-ben Primes György adományából megújították. Ekkor készültek az oltáron látható rokokó faragások, és a tabernákulum az adoráló angyalokkal.

A stallumok:

A szentély két oldalán egy-egy négy osztású stallum látható 1780-ból, aranyozott, rokokó-copf stílusú dísszekkel. A támláknak mezőiben allegórikus ábrázolások láthatók.

Szószék:

A szószék 1693-ban készült, 1765-ben megújították. Ötoldalú kosarán kagylós aranyozott fülkében a négy evangélista és Krisztus szobra látható. Hangvetője öt szabadon álló dúsan faragott volutából áll, rajta aranyozott sugarak közt Krisztusmonogram található, a hangvető mennyezetén pedig a Szentlélek galamb alakban.

A kápolnasor:

A főhajó két oldalán 4-4 kápolna található. A stukkódísz az egymással átellenes kápolnákban egyezik. Az oldalkarzatok mellvédjén minden kápolna felett az adományozók címere látható.

Keresztelőkápolna:

A kápolna keleti falán található a stukkóportál 1695-ből való. A freskó a mennyezeten Szent Gellértet ábrázolja, amint a magyarokat kereszteli, melyet Wosinski Kázmér festett 1950-ben. A nyugati falon kődombormű található 1780-ból, ami a Szentháromságot ábrázolja. A Keresztelő kút a XVIII. század első feléből származik. Alsó, medence része kőből, felső része fából készült, amin faragott Krisztus megkeresztelése ábrázolás látható. A kápolna falába lett beépítve egy középkori freskótöredék és egy szentelési kő.

Jótanács Anyja kápolna:

Az Oltárképet Stephan Dorffmeister festette 1781-ben, ami a Jótanács Anyja genazzanoi kegyképének másolata. A freskó a mennyezeten Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja, melyet Wosinski Kázmér festett 1950-ben. A nyugati falon stukkókeretben Szent József képe látható, melyet Stornó Ferenc festett 1879-ben.

Háromkirályok kápolna:

Az oltárkép a Háromkirályok hódolatát ábrázolja. Az oltáron Szent Tamás és szent András 18. századi szobrai állnak. Az oltárkép fölött Szent József, mint az Egyház őre stukkókép Szakál Ernőtől van 1950-ből. A mennyezeten a középső stukkókeretben a freskó a Menekülés Egyiptomba jelenetet ábrázolja, melyet  Wosinski Kázmér festett 1954-ben. A nyugati falon Szent Ignác megdicsőülését ábrázoló festmény látható a 18. századból.

Nepomuki Szent János kápolna:

Az oltárkép Nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja, melyet 1760-ban Primes György városplébános festetett. Az oltáron található Szent István király és Szent Lipót őrgróf szobra a 18. századból. A mennyezeten stukkókeretben középen Wosinski Kázmér képe, Szent Antal a halaknak prédikál látható, amely 1952-ben készült. A nyugati falon id. Stornó Ferenc munkája látható, amely Szent Péter szabadulását a börtönből ábrázolja.

Borgia Szent Ferenc kápolna:

Az oltárkép Borgia Szent Ferenc elragadtatását ábrázolja, melyet Schaller István festett 1764-ben. Az oltáron található Gonzaga Szent Alajos és Kosztka Szent Szaniszló szobra a 18. századból. A mennyezet falképe a Kassai vértanúkat ábrázolja, melyet Wosinski Kázmér festett 1956-ban.

Antiochiai Szent Margit kápolna:

Az oltárkép Szent Margit küzdelmét a sárkánnyal ábrázolja, melyet Schaller István festett 1764-ben. Az oltáron található Szent Margit és Szent Erzsébet aranyozott szobrai a 18. századból. A mennyezet falképe Szent Quirinus püspököt ábrázolja, amint Sopron határában prédikál. A képet Wosinski Kázmér festette 1952-ben.

Szent Kereszt kápolna:

Az oltáron a Szent Kereszt látható Mária és az evangélista Szent János szobraival, melyek Széchenyi Ignác megrendelésére készültek 1766-ban, a mennyezet falképe X. Szent Piusz szentmiséjét mutatja be, amit Wosinski Kázmér festett 1956-ban.

Utolsó Ítélet kápolna:

Az oltár klasszicizáló díszítésű, ion oszlopokkal és urnákkal díszítve. Stílusa elüt a többi kápolna barokk jellegétől. Az oltárkép a szenvedő lelkeket ábrázolja a purgatóriumban. A képet Maurer Ferdinánd festette 1830 körül. Az oltár feletti ovális képben, egy angyal látható, amint egy lelket visz magával a Mennybe.

Előcsarnok:

Az északi oldalon található a Xavéri Szent Ferenc kápolna. Az oltár 1763-ban készült. Oltárképe Szent Ferenc halálát jeleníti meg. Az oltárkép két oldalán angyal szobrok, felettük aranyozott sugarak és angyalfejek közt Krisztusmonogram látható.  

Az orgona:

Hazánk legöregebb orgonája Sopronban, a Szent György templomban található. A Gondviselésnek köszönhetően az orgona túlélte a történelem viharait: a nagy soproni tűzvészt (1676), amelyben a harangok megolvadtak, és a második világháborús bombázást is, ami a templom egy részét is romba döntötte (1944. december 6.)

Az orgonát Johannes Woeckerl bécsi mester építette 1633-ban.  Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a templom akkor az evangélikusoké volt. Az orgonaszekrény színe eredetileg fekete-arany volt. 1674-ben a jezsuiták kapták meg a templomot. Ekkor kerülhetett a hangszer homlokzatára az IHS monogram mellett az Esterházy család koronája is. A legutóbbi restaurálás során ezt, az 1753-ban készült márványfestést állították helyre.

Az első világháború során és az azt követő javítás idején nagy kár érte az orgonát. A háború folyamán be kellett szolgáltatni a homlokzat ónsípjait, amiből töltényeket készítettek. A huszadik század húszas éveiben a neves pécsi Angster orgonagyár „tűzrevalónak” minősítette, az akkorra már állagában bizonyára erősen megromlott hangszert. Ekkor a szegénység sietett az orgona segítségére, emiatt elmaradt a tervezett új, nagy orgona megépítése.

Az orgona legutóbbi restaurálása 2003-2008 között zajlott, ami kiterjedt a szekrény és a belső szerkezet teljes helyreállítására. Az orgonaszekrény külső megjelenése az 1753-as állapotokat, míg a játszóberendezés és a belső szerkezet az eredeti állapotokat tükrözi.

Harangok:

A gótikus dómtemplom 19. század végén épült tornyában négy harang befogadására alkalmas harangállvány van, azonban a második világháború óta csak három harang lakozik benne.

Nagyharang (Szent Teréz-harang): anyaga bronz, átmérője 114 cm.

A harangpaláston Szent Teréz félalakos domborműve látható, alatta a palást egyharmad magasságában egy sorban írva: JEGYESEM, VONJ MAGADHOZ EGÉSZ SEREG PICI LELKET!
A pártázaton: ÖNTÖTTÉK: SELTENHOFER FRIGYES FIAI HARANGÖNTŐGYÁRÁBAN. SOPRON. 1928. 5411. SZ.

Középső harang (Szent Imre-harang): átmérője 74,2 cm, tárcsás koronával.

A harangpaláston Szent Imre herceg egészalakos alakja található, alatta a következő felirat olvasható: SZENT IMRE HERCEG, MAGYARORSZÁG ÉKE, VÉDJED FIAINKAT!

A pártázaton lévő felirat szerint: ÖNTÖTTÉK: SELTENHOFER FRIGYES FIAI HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN, SOPRON. 1928.

Lélekharang (Szent György-harang): átmérője 50,0 cm, füles koronás felfüggesztéssel. Ez a harang a soproni templomok legidősebb harangja.

A harangkorona mind a hat füle megvan, egyszerű, figurális kialakítás nélküli.

A harangváll alatti díszléc felirata körkörösen egy sorban:
MICH GOSS FRIDRICH SELTENHOFER IN OEDENBURG + 1839 +
A paláston Sárkányölő Szent György lovas domborműve található A pártázaton nincs semmilyen felirat. A harang pereme több helyen is csorbult.