Miserend

Vasárnap: 9.30 óra

Liturgikus naptár

Április 9.péntek
18.00
Szemelliker Antal mártírsorsú fülesi plébánosra emlékezünk, halálának 102. évfordulóján                    

Április 10. szombat
14.00
Huszár Zoltán és Vincze Rita nászmisés esküvő

Április 11. Isteni irgalmasság vasárnapja
9.30
Vida és Gillai család élő és meghalt tagjaiért

Történet, leírás

Sopron mai településének legrégibb része a Szent Mihály domb körül helyezkedett el. Itt már régebben is állhatott szentély, amelynek helyére épült a mai templom tornya és hajója, amikor Sopron Szabad Királyi Város lett. Mindezeket a Kegyúr építtette. A templom első írásos említése 1278 és ettől az évtől kezdve a városplébánosok névsora is ismert. 1450-től kezdve hozzáépítették a kereszthajót és a szentélyt. A templom mai nagyságában 1484-ben készült el teljesen. Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. A Szent Mihály templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás templom után az ország legjelentősebb gótikus alkotása.
A torony többször is át lett építve, utoljára 1979-83-ig. Kövei Burgenlandból Szentmargitbányáról származnak.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. 1608-ban a protestánsok teljesen lefoglalták és ettől kezdve 1674-ig egyedül használták. Ezután visszakapta a Városplébánia.
Mátyás király idejében 20 oltára lehetett (céh oltárok). Ezeknek felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. Későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. Ezt a berendezést 1864-ben eladták, valamint az itt eltemetett előkelők barokk síremlékeit a városi múzeumnak adták át. A ma is meglévő neogótikus berendezést id. Stornó Ferenc tervei alapján készítették.

A Mátyás korabeli gótika művészi alkotásainak egyetlen maradványa az a fafaragású Szűz Mária szobor, amely sok viszontagság után a bécsi Pázmáneumból került vissza Simor János hercegprímás közbenjárására 1868-ban.
(Jelenleg – a templombelső felújításáig – a látogatók számára megközelíthetetlen helyen őrzik, ha csak éppen nem valamely kiállításon szerepel.) Ugyancsak kiállításon szerepel a régi főoltárkép, Altomonte Bertalan: Magyarok Nagyasszonya harcba vezeti Szent Mihályt a törökök ellen. Simor János hercegprímás, bíboros ajándéka a mennyezeten függő nagyméretű feszület, melyet id. Stornó Ferenc foglalt díszes neogótikus keretbe.
A templom bal oldali mellékhajójában található a Keresztelő Szent János templom régi oltárképe, valamint régi síremlékek, a Pejachevich grófok gótikus keretbe foglalt sírkőrészlete, Primes György városplébános és egy gróf feliratos sírköve.
Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata és annak zárókövei, valamint a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámia padló egyedül itt található az országban.
A templom középkori műkincsei az Egyházművészeti Gyűjteményben találhatók. Művészi értékű a főhajó közepén lévő 17. században készült csillár, rajta Szent Mihály és a tizenkét apostol.
A templom orgonáját, Papp Kálmán városplébános megbízásából, 1944-ben a Rieger orgonagyár készítette.
1946. június 16-án, ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Isten szolgája Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost Papp Kálmánt. Ennek állít emléket a jobb oldali mellékhajó Szent Péter oltáránál lévő márványtábla.
A templom külső restaurálása 1980-1998-ig tartott, belső restaurálása napjainkban is folyamatban van.
A templom mellett a régi Szent Mihály temető helyezkedik el, amely már a római korban is és a középkorban is temető volt, fallal körülvéve. Miután bővíteni nem lehetett, az ott található csontokat a 13. században csontháznak (ossariumnak) épített Szent Jakab kápolnában helyezték el. A templom kertben áll az ifj. Stornó Ferenc által 1892-ben készített neogótikus keresztút.

A soproni főesperesség kialakulásáról nem sokat tudunk. Sopron megyének azt a részét foglalta magában, amely a Fertő-tó nyugati oldalától az országhatárig terjedt. Trianon előtt a kismartoni járástól a nagymartoni járásig, illetve a soproni járás északi részét foglalta magában.
Az Árpád-korban soproni főesperesség területén kevés plébánia állhatott. Viszont plébániák létesítéséről már Szent István király rendelkezik II. törvénykönyvének 1. fejezetében. Nemcsak a soproni főesperesség, hanem a SZENT MIHÁLY tiszteletére épült plébánia eredete is Szent István idejére tehető. Szent István az általa alapított veszprémi és erdélyi püspökséget Szent Mihály oltalmába ajánlotta. Feltételezhető, hogy a SOPRONI PLÉBÁNIA első hívei csupán a szent király példáját követték. De miért épült a külvárosban, és nem a történelmi belvárosban? A külvárosban szerény létszámú „falu” épülhetett, amely a királyi várral közvetlen szomszédságban volt, ami kiemelte jelentőségét. A várak területén ebben az időben amúgy sem épültek plébániatemplomok. A mai Szent Mihály templom építése a 14. századra tehető. Ebből arra következtethetünk, hogy a Szent István korabeli templom vályogból és fából készülhetett, mint abban az időben másutt is. Szent László rendeletet hozott arról, hogy a romló, enyészetnek induló szentélyeket a megyéspüspökök kötelessége újjáépíteni maradandóbb anyagból. Ezek a kőből épült templomok maradandónak bizonyultak. Ilyen a Szent Mihály templom is. Az első szentélyről és az itt szolgálatot teljesítő lelkipásztorokról, 1278-ig, jelen ismereteink szerint nincsen tudomásunk. A plébánosok névsora 1278-tól ismert.

A templomatyai tisztséget mindig világi személy látta el. AZ ELSő TEMLOMATYA EMLÍTÉSÉVEL 1453-ban találkozunk. Mindig a kegyúr, esetünkben a városi tanács nevezte ki. Az istentiszteleteken kívül, minden ami vagyoni vonatkozású teher ill. tevékenység volt, ő viselte a felelősséget, ezzel a plébános válláról súlyos terheket vett le.

A Szent Mihály templom és temető úgy volt kiépítve, hogy háború, vagy ellenséges támadás esetén a lakosság védelmét is szolgálta. A temetőt kőfal vette körül, a templomnak vastag és erős falaiba lőréseket vágtak, a zömök torony középső szakaszán pilléres körfolyosó található, ahonnan a támadókkal szemben védekezni lehetett. A torony tetején is található ilyen körfolyosó, itt a toronyőr teljesített szolgálatot. Különösen addig volt fontos, amíg a Tűztorony felső reneszánsz része meg nem épült. (15. század !)

Kiemelkedő események a Szent Mihály templomban a 20-21 században:
1946. június 16-án Papp Kálmán püspökké szentelése, aki az 1945-ben vértanúságot szenvedett Boldog APOR VILMOS püspöki székét foglalta el. A szentelést Isten szolgája Mindszenty József bíboros végezte, az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán jelenlétében.
1971 februárjában meghal BÁN JÁNOS korábbi városplébános, egyháztörténész, innen indul utolsó útjára.
1984-ben 500 éves a templom. (Magyar, német, horvát nyelvű püspöki mise)
1994 augusztusában a templom vendége 2 nappal és egy éjszaka a fatimai kegyszobor másolata. (kb. 10 ezer hívő zarándokol ide).
2000 szeptemberében 80 éves korában meghal RASZTOVITS FERENC kanonok-karnagy, aki 43 éven keresztül szolgálja az egyházi éneket és zenét. A Szent Mihály templomból kísérjük utolsó útjára.
2002 januárjában püspöki szentmise keretében megemlékezés PÓDA ENDRE városplébános halálának 100. évfordulójáról.
2006 szeptemberében a templom belső oldalfalára emléktábla kerül PAPP KÁLMÁN korábbi városplébános, gy?ri megyéspüspökké szentelésének emlékére.
2013-ban a templomból indul utolsó útjára a soproni születéső DR. HETÉNY JÁNOS a Szent Margit Plébánia korábbi plébánosa, több könyv és kiadvány szerzője, főként a vallási néprajz területén.
Ugyanebben az évben innen indul utolsó útjára Balics István és Sebestyén László a Képviselő Testület tagjai több évtizeden keresztül, valamint Salfer Mihály temetési kántor-orgonista, testületi tag.
2014. január 24.- én meghal SZEKENDY TAMÁS (1961) a kivételes képességű orgona. zongora és csembalóművész, a templom kiváló orgonistája. Requiem január 31.-én.
2013-2014, megújulnak az üvegablakok, Balogh Eszter üvegművész restaurálásával. (Tervezte, id. Stornó Ferenc 1862-ben, festette Wilfing József 1863-ban).
2014. június 29-én tartja GYÉMÁNTMISÉJÉT a soproni születésű FRIEDL MIHÁLY atya, aki itt tölti szolgálattal nyugdíjas éveit. Ebben a templomban szentelte pappá Papp Kálmán megyéspüspök 1954-ben.
2014. szeptember 28.-án több évtizedes hallgatás után újra megszólal a templom nagyharangja.
2014. október 1. Az utolsó felszentelés (1864) 150. évfordulója. Ünnepi szentmise Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, a város papsága és a hívek jelenlétében.
2015. június 21-én Dr. REISNER FERENC hegykői plébános ezüstmiséje. Itt szentelte pappá Dr. Pataky Kornél győri megyéspüspök 1990-ben.

Legfrissebb híreink


Képek

az ellenfelektől pedig semmiképpen nem ijedtek meg 

Fontos Linkek