Pályázati támogatással megújult a Szent Mihály Régi temet?ben található Paur Iván síremlék, amely a Nemzeti Sírkert része.
Paur Iván (Kismarton, 1806. június 21. – Sopron, 1888. december 17.) királyi tanácsos, a Széchenyiek levéltárnoka, epigráfus, régész, történész, az MTA levelez? tagja.
Apja Paúr Mátyás az Esterházy hercegek uradalmi tisztje volt, Kismartonban. Középiskoláit Sopronban és K?szegen végezte. Pozsonyban jogot hallgatott, ahol 1831-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1832 után hercegi szolgálatban maradt négy évig mint segéd, majd pedig mint a lékai és k?szegi uradalmak ügyésze 1842-ig folytatta pályáját. Beiratkozott Kiss Ferencnek az archeológiai tanszék akkori helyettes tanárának el?adásaira és görög és római régészetet, valamint antik érmészetet hallgatott.
1855-ben a helytartótanács kinevezte a MNM-hoz díjnoknak. Az MTA 1858-ban levelez? tagjává választotta, és megbízta az akadémiai érem- és levéltár kezelésével. Ezen hivatalát nem látta el sokáig, mert még azon évben Széchenyiék kinevezték a grófi család levéltárnokává.
1858-tól Sopronba költözött, levéltárát néhány évig tanulmányozta. Szabad idejének java részét itt is tudományos utazásokra fordította. Leginkább Varsányi kiséretében járta be a Dunántúl jó részét, ahol számos római feliratot gy?jtöttek.
Kapcsolatba jutott a Széchenyi család soproni és cenki tagjaival, Széchenyi István gróf halála után a család rá bízta összes irományainak és levelezésének rendezését. 1867 után a politikai életnek újraébredésével az akkor egymást váltó f?ispánok mellett titkári teend?ket végzett. A kormány tudományos érdemei elismeréséül megadta neki a királyi tanácsosi címet. 1872-ben a kertesi kerület beválasztotta a megyei bizottságba.
Ett?l kezdve a legnagyobb lelkiismeretességgel teljesítette a megyei archeológus hivatását, gy?jtött és ásatott, hogy a megye monográfiájához összegy?jtse az anyagot. A soproni irodalmi körben felolvasásokat tartott. 1885-ben a régi Scarabantia keltakori temet?jét ásatta. A sopronmegyei múzeum alapítása volt utolsó nagy tette, e célra 25 évi szorgalmas gy?jtését is felajánlotta. A soproni régészeti egyesületnek tiszteletbeli elnöke volt. Az Akadémián 1890-ben Hampel József tartott felette emlékbeszédet.
