Szent Mihály templom búcsúja
Keresztelő Szent János templom ablakainak felszentelése
Keresztelő Szent János születésének ünnepe minden évben jeles nap, az idei évben különösen is, amikor a szentély színes üvegablakait közel egy éves előkészület után sikerült restauráltatni és megáldani. Bővebben
Kanonoki beiktatás Sopronban
A képre kattintva az Egyházmegye honlapja nyílik meg.
Az Irgalom Kapuja a Szent Mihály templomban
A soproni Szent Mihály templom főkapuja, sok évszázados története során most első alkalommal, az Irgalom Kapuja, Szentévi Kapu lett. Bővebben
12
Nyári miserend
2016. március 27. – 2016. október 29.
Szent Mihály templom:
vasárnap: d.e. ½ 10
Szentlélek templom:vasárnap: 1/2 12 és este 6 óra hétfő: reggel 8 óra kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat: este 6 óra
A hónap utolsó vasárnapján d.u. ½ 5 órakor horvát nyelvű szentmise a Szentlélek templomban
A Városplébánia mellett működő Szent Mihály Alapítvány célja a rászorultak segítése.
A SZENT MIHÁLY ALAPÍTVÁNY ADÓSZÁMA:
18510023-2-08
Templomaink
Sopron mai településének legrégibb része a Szent Mihály domb körül helyezkedett el. Itt már régebben is állhatott szentély, amelynek helyére épült a mai templom tornya és hajója, amikor Sopron Szabad Királyi Város lett. Mindezeket a Kegyúr építtette. A templom első írásos említése 1278 és ettől az évtől kezdve a városplébánosok névsora is ismert.
Szent Mihály temető
A Szent Mihály Templom körül a XIII. század óta temetkeztek. A terület 1674-ig úgy a katolikus, mint az evangélikus híveknek szolgált temetkezési helyül.
A temető területileg három részből áll: Régi Szent Mihály temető (a Szent Mihály templom mögött), Új Szent Mihály temető, Legújabb Szent Mihály temető.
Egyházművészeti gyűjtemény
Sopronban számos középkori templom és kápolna áll ma is, ám berendezésükből semmi sem maradt: áldozatul estek a folyamatos háborúk és a reformáció pusztításainak. A katolikus újjászületés a XVII. század második felében érte el a várost: a jezsuiták (1635), a domonkosok (1674) és az orsolyiták (1746) letelepedése nyomán új templomok épültek és a régieket is korszerűsítették, immáron a barokk jegyében. Sopron ezzel a Dunántúl barokk művészetének egyik meghatározó központjává vált, mint azt Dorffmaister István (1729-1797) működése is jelzi. Ám a barokk kor egyházművészeti hagyatéka sem maradt ránk sértetlenül...