Krisztus Szent Teste és Vére – Úrnapja
Pünkösdi riport
Pünkösdi riport Imre atyával a Sopron TV-ben
(A képre kattinva a Sopron TV felvétele megtekinthető a youtube.com -on)
Felújított Storno kereszt
A Szent Mihály új temetőben fölénk magasodik a hatalmas, gótikus Kálvária kereszt, amely ifj. Storno Ferenc rajza alapján, Hild Lipót kőfaragó műhelyében készült 1893 tavaszától 1894 nyaráig, Póda Endre városplébános idejében.
A felújítás munkálatait Sütő József kőszobrász-restaurátor vezette a soproni Városplébánia megbízásából.
Sütő József kőszobrász-restaurátor: Storno-kereszt rövid méltatása
A szobor együttes a historizmus korának jellegzetes és művészi kvalitásait tekintve kiemelkedő színvonalú alkotása. Láthatóan az emlék tervezője és kivitelezője mélyre hatóan ismerte a későromantika és a pressiöz (lángoló vagy internacionális) gótika formavilágát, s ezeket az elemeket úgy tudta sokszor egy kompozíciós elemen belül is alkalmazni, hogy a szemlélőben föl sem merül a stílusbeli kettősség érzete.
A kompozíció architektonikus megjelenése monumentális, mint a gótikus székesegyházak, s közelebb lépve ugyanúgy, mint azok finom ornamentális részleteivel, kőcsipkéivel a racionalitáson túlinak tűnik, elérve ezzel azt a célt, hogy meghatározó élménnyé váljon a néző számára.
A megfeszített, és a sírban nyugvó Krisztus szobrok alakjai tudatosan gótikus előképek alapján készültek, de akaratlanul is visszaköszön rajtuk az akadémikus tudás, s a gótikát követő korok formavilága is, ami érthető, hiszen adott kor embere képtelen elszakadni korának ismeretanyagától. Az emléken elhelyezett négy szobor különböző méretezése is középkori analógiákat követ, s nem véletlenszerű, hanem a megrendel? által meghatározott tartalomnak megfelelően, a kompozíción belüli fontossági sorrend szerint lett kialakítva.
Különösen az evangélista szimbólumokon és a két sárkány figuráján figyelhető meg az a kifinomult arányérzék, ahogy a natúra átvált, áttűnik érzékenyen megformált, a valóságtól elemelt elegáns ornamentikává, így közelítve a szakralitás felé.
Az elvégzett munka, s az emlék látványának jelentős megváltozása remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a szobor együttes kvalitásának megfelelő helyet kapjon a város kollektív tudatában!
A fotókat Szita Márton készítette.
12
Nyári miserend
2017. március 26. – 2017. október 28.
Szent Mihály templom:
vasárnap: d.e. ½ 10
Szentlélek templom:vasárnap: 1/2 12 és este 6 óra hétfő: reggel 8 óra kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat: este 6 óra
A hónap utolsó vasárnapján d.u. ½ 5 órakor horvát nyelvű szentmise a Szentlélek templomban
A Városplébánia mellett működő Szent Mihály Alapítvány célja a rászorultak segítése.
A SZENT MIHÁLY ALAPÍTVÁNY ADÓSZÁMA:
18510023-2-08
Templomaink
Sopron mai településének legrégibb része a Szent Mihály domb körül helyezkedett el. Itt már régebben is állhatott szentély, amelynek helyére épült a mai templom tornya és hajója, amikor Sopron Szabad Királyi Város lett. Mindezeket a Kegyúr építtette. A templom első írásos említése 1278 és ettől az évtől kezdve a városplébánosok névsora is ismert.
Szent Mihály temető
A Szent Mihály Templom körül a XIII. század óta temetkeztek. A terület 1674-ig úgy a katolikus, mint az evangélikus híveknek szolgált temetkezési helyül.
A temető területileg három részből áll: Régi Szent Mihály temető (a Szent Mihály templom mögött), Új Szent Mihály temető, Legújabb Szent Mihály temető.
Egyházművészeti gyűjtemény
Sopronban számos középkori templom és kápolna áll ma is, ám berendezésükből semmi sem maradt: áldozatul estek a folyamatos háborúk és a reformáció pusztításainak. A katolikus újjászületés a XVII. század második felében érte el a várost: a jezsuiták (1635), a domonkosok (1674) és az orsolyiták (1746) letelepedése nyomán új templomok épültek és a régieket is korszerűsítették, immáron a barokk jegyében. Sopron ezzel a Dunántúl barokk művészetének egyik meghatározó központjává vált, mint azt Dorffmaister István (1729-1797) működése is jelzi. Ám a barokk kor egyházművészeti hagyatéka sem maradt ránk sértetlenül...