Minden szentmise a hála himnusza az Úrnak, azokért a nagy adományokért, amelyeket szüntelenül szent egyházának juttat.
Ma különös okunk van arra, hogy szívünkből köszönet szálljon az ég felé azért az ajándékért, amelyet az Úr 60 évvel ezelőtt, 1958. június 15-én adott Önnek, Papp Kálmán győri püspök kézfeltétele által, aki a soproni Városplébániáról került a győri egyházmegye élére, és akinek Elemér atya, mint városplébános, késői utóda lehetett 1992-től 2002-ig a soproni Városplébánián.
Megköszönjük Elemér atyának a 60 év hűségét, és hogy ebből 10 évet köztünk szolgált. Megköszönjük, amit a Városplébániáért, a hitoktatás ügyéért, a hitoktatókért és Sopronért tett.
Az elmúlt 60 évben annyi minden megváltozott, de az Úr hűsége megmaradt. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.
Az Úristen tartsa meg Elemér atyát hitben, erőben és egészségben!

Június 6-án búcsúzott el a Városplébánia közösségétől Varga Gábor, aki hatodéves teológus hallgatóként közel egy évig pasztorációs gyakorlatot teljesített itt. A szentmisét Horváth Imre városplébános mutatta be. A szentmise végén köszöntük meg Gábor szolgálatát, kérve az aratás Urát, hogy kísérje további pályáját. Varga Gábort diakonussá szenteli Dr. Veres András megyéspüspök, június 16-án délelőtt 10 órakor a Győri Székesegyházban.

 A felújítás Sütő József szobrász-szakrestaurátor és Baranyai Gábor támogatásával és a Bencés Diák Szövetség tagjainak adományából valósulhatott meg. Hálás köszönet mindazoknak, akik ezt a nagy feladatot nagylelkűen támogatták és szívügyüknek tekintették!

Bővebben

A Szent Mihály új temetőben fölénk magasodik a hatalmas, gótikus Kálvária kereszt, amely ifj. Storno Ferenc rajza alapján, Hild Lipót kőfaragó műhelyében készült 1893 tavaszától 1894 nyaráig, Póda Endre városplébános idejében.

A felújítás munkálatait Sütő József kőszobrász-restaurátor vezette a soproni Városplébánia megbízásából.

Sütő József kőszobrász-restaurátor: Storno-kereszt rövid méltatása
A szobor együttes a historizmus korának jellegzetes és művészi kvalitásait tekintve kiemelkedő színvonalú alkotása. Láthatóan az emlék tervezője és kivitelezője mélyre hatóan ismerte a későromantika és a pressiöz (lángoló vagy internacionális) gótika formavilágát, s ezeket az elemeket úgy tudta sokszor egy kompozíciós elemen belül is alkalmazni, hogy a szemlélőben föl sem merül a stílusbeli kettősség érzete.
A kompozíció architektonikus megjelenése monumentális, mint a gótikus székesegyházak, s közelebb lépve ugyanúgy, mint azok finom ornamentális részleteivel, kőcsipkéivel a racionalitáson túlinak tűnik, elérve ezzel azt a célt, hogy meghatározó élménnyé váljon a néző számára.
A megfeszített, és a sírban nyugvó Krisztus szobrok alakjai tudatosan gótikus előképek alapján készültek, de akaratlanul is visszaköszön rajtuk az akadémikus tudás, s a gótikát követő korok formavilága is, ami érthető, hiszen adott kor embere képtelen elszakadni korának ismeretanyagától. Az emléken elhelyezett négy szobor különböző méretezése is középkori analógiákat követ, s nem véletlenszerű, hanem a megrendel? által meghatározott tartalomnak megfelelően, a kompozíción belüli fontossági sorrend szerint lett kialakítva.
Különösen az evangélista szimbólumokon és a két sárkány figuráján figyelhető meg az a kifinomult arányérzék, ahogy a natúra átvált, áttűnik érzékenyen megformált, a valóságtól elemelt elegáns ornamentikává, így közelítve a szakralitás felé.
Az elvégzett munka, s az emlék látványának jelentős megváltozása remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a szobor együttes kvalitásának megfelelő helyet kapjon a város kollektív tudatában!

A fotókat Szita Márton készítette.

Életünk útja születésünkkel kezd?dik, és halálunkkal ér véget.
Ha történelmi, vagy sorstragédia nem töri ketté, ki-ki felel?s az életút történéseiért, választott sorsáért. (A zsidó vallás szerint életünk egy oklevél, amelyet a teremt?t?l kapunk. Mi írjuk rá a szöveget, és ? teszi végül rá a pecsétet, egy általunk ismeretlen id?ben.)
Hasonló a keresztény tanítás, amelyet a Szent Mihály templom mögötti ó-temet? központi emlékm?ve hirdet. A barokkosan zsúfolt alkotás szokatlan módon, az út közepén áll, és ez számos mondaszer? magyarázatra adott okot. Egy ilyen szerint egy vegyes vallású házaspár csak úgy tudott egymás mellé temetkezni, hogy az úton vett maguknak sírhelyet. A valóság azonban az, hogy a gondolatébreszt?, allegorikus síremléket, a Katolikus Testvéregyesületet újjászervez? Micsánek József városplébános tervezte, és 1829-ben állították fel.(Horváth Imre városplébános úr kutatása szerint.)
A m?emléket 2014-ben restaurálták. Süt? József k?szobrász, restaurátor végezte a munkálatokat.
Középen, az úttal szemben bejárat vezet valahova, messze.  Növények levelei zárják el az utat. Oldalt botjára támaszkodó, fáradt, öreg vándor ül. Testbeszéde töprengeng?: van-e útjának folytatása, vagy végleges a vég?
A Biblia tanítása szerint a földi élet után a holtakat megmérettetés, majd örök élet várja. Ezt hirdeti a vándorral szemben álló k?tömb felirata.

Sarkady Sándor fordításában:

Ich reise in die Ewigkeit                 Az öröklétbe indulok
Wo komm ich dort einst hin?         Rá mikor lelek?
Wohin der Weg am Ende führt     Az út, amelyen most vagyok
Auf dem ich jetzt bin.                      Végül majd elvezet.

A m?fordítás a neves soproni költ? egyik utolsó munkája volt. Emléke el?tt is tisztelgünk halottak napja közeledtén.

dr. Baranyai Lenke